Pelletfűtés globálisan
A pellettüzelés világszerte terjed, de nincs olyan központi statisztika, amely pontosan megmondaná, hány ember fűt vele elsődleges vagy kiegészítő megoldásként. Európában ugyanakkor elég jó a láthatóság: 2023-ban az EU fapellet-felhasználása kb. 24,5 millió tonna volt, és ennek nagyjából 59%-át a lakossági-kereskedelmi fűtés adta (nem az erőművi felhasználás), ami körülbelül 14–15 millió tonna fűtési célú pelletet jelent. A legfrissebb európai iparági összefoglalók már háztartás-számot is közölnek: több mint 5,6 millió európai háztartás támaszkodik pelletre a fűtési szezonban. Ha a szokásos, kb. 2-3 fős háztartásmérettel számolunk, ez nagyjából 12–16 millió embert érinthet csak Európában.
Észak-Amerikában a piac kisebb, de stabil: az Egyesült Államokban körülbelül 1 millió háztartás használ pelletkályhát vagy -kazánt; Kanadában a Statisztikai Hivatal 2019-es felmérése szerint a háztartások mintegy 1%-a használt pelletet a fő lakóhelyén (ez nagyjából 150 ezer háztartás), összesen kb. 196 ezer tonna felhasználással és átlag ~1,36 tonna/háztartás éves fogyasztással. Ezek az adatok együtt kb. 1,1–1,3 millió észak-amerikai háztartást jeleznek.
Ázsiában a pellet főként villamosenergia-termelésben nőtt nagyra (különösen Japán és Dél-Korea importja miatt), de a lakossági felhasználás még réspiac: Japánban például 2020-ban mindössze 1 857 pelletkályhát adtak el, miközben a hazai pelletfogyasztásnak csak kb. 30%-a ment lakossági fűtésre. Ez arra utal, hogy a háztartási felhasználók száma itt még szerény, tízezres nagyságrend.
A fenti, hitelesített pontokból kiindulva (EU: >5,6 M háztartás; USA: ~1,0 M; Kanada: ~0,15 M; Ázsia és más régiók: jelenlegi becsléssel néhány tízezer háztartás), a világszintű pellet-fűtő háztartások száma nagyjából 6,8–7,5 millió lehet. Ez kb. 16–18 millió embernek felel meg, ha konzervatívan 2-3 fő/háztartással számolunk. A tartomány oka, hogy több országban hiányos a háztartás-szintű nyilvántartás, és a pellet jelentős része ipari-erőművi célra megy, nem lakossági fűtésre.
Kitekintés: az EU pelletkereslete 2023-ban visszaesett, részben az enyhe tél és az ipari felhasználás gyengülése miatt, de 2025-re ismét élénkülést vetítenek előre. Ez főleg a lakossági szegmensben várható.
Felmerül a kérdés, ha nem pellettel, akkor mivel fűtenek az emberek világszerte?
Európában a háztartások legnagyobb része földgázzal fűt, különösen Nyugat- és Közép-Európában. Emellett továbbra is sokan használnak távfűtést, valamint villamos energiát, különösen Dél-Európában, ahol az enyhébb telek miatt a hőszivattyúk és az elektromos fűtőberendezések egyre gyakoribbak. A biomassza (tűzifa, pellet, brikett) is jelentős, főleg vidéki területeken.
Észak-Amerikában (USA és Kanada) a földgáz dominál: az amerikai háztartások több mint fele gázzal fűt. A vidéki és erdős területeken a tűzifa a legnépszerűbb, de a villamos fűtés is elterjedt, főként az Egyesült Államok déli és keleti államaiban. Kanadában a kemény telek miatt sokan kombinálnak: gázt, fát, olajat vagy áramot használnak kiegészítve. A fűtőolaj például ma is jelentős az USA északkeleti részén és Kanada keleti tartományaiban.
Ázsiában nagy a változatosság: Japánban és Dél-Koreában a villamos fűtés és a kerozin a legelterjedtebb, illetve sok helyen hőszivattyúkat használnak. Kínában a városi lakásokban gyorsan terjed a távfűtés, valamint az elektromos megoldások, miközben a vidéki területeken még mindig gyakori a szén és a biomassza (főként tűzifa és mezőgazdasági hulladék). Indiában és Délkelet-Ázsiában sok háztartás ma is hagyományos biomasszát (fa, trágya, növényi maradék) éget, gyakran nyílt tűzhelyen, de a városokban egyre inkább az elektromos fűtés és a klímaberendezésekre épülő megoldások kerülnek előtérbe.